#17 – MALÉV-sztorik – 4. rész » Hogyan verték be az utolsó szögeket a Malév koporsójába? Beszélgetés Varga G. Gáborral

Folytatjuk a MALÉV-sztorik sorozatunkat, a negyedik részben egy új interújalannyal járjuk körbe a Malév történetét – annak szomorúbb, végső éveit.

Mostani vendégünk, Varga G. Gábor, az Egek Ura blog alapítója, újságíróként rendkívül sokat foglalkozott a légitársaság helyzetével. Tudósításai és exkluzív sztorijai rendszeresen kerültek a megboldogult Népszabadság címlapjára. Valamint, a Malév csődjét követően könyvet írt a légitársaságról és annak bukásáról – mindezt A Malév-sztori címmel, ami a mi sorozatunk címét is inspirálta.

Gábor nem az a tipikus repülésrajongó, akit gyerekkorában “csapott meg a kerozingőz”. Újságíróként kvázi egy szerencsés véletlennek köszönhetően kezdett el foglalkozni a hazai légiközlekedéssel – méghozzá a Malév bejrúti járatának titokzatos katasztrófájával.

Amikor a Népszabadság gazdasági rovatához szegődött, feladatáúl kapta a Malévról való tudósítást és a légitársasággal való jó és értékes kapcsolat kialakítását. Ennek köszönhetően nemhogy elsők között értesült a cég körüli fejleményekről, de egy-egy exkluzív hír az ő nevével fémjelezve lett “hot topic” a hazai közbeszédben.

Azért hívtuk el Gábort egy MALÉV-sztorik adásba, hogy meséljen nekünk a légitársaság utolsó éveiről és beszéljük át, mi is vezetett el odáig, hogy a Malév, mint egy problémás, árván hagyott gyermek, a vesztébe sétált azon a bizonyos 2012 februári reggelen. Gábor és a történetei a 2009-2010-től egészen 2012-ig tartó időszakot öleli körbe, objektíven levezetve, hogy mely érdekek vagy azok hiánya miatt veszett oda a nemzeti légitársaság.

Itt az idő egy új magyar légitársaságra!

Nemcsak a Malév bukásáról beszélgettünk, de kiveséztük a magyar légiközlekedés elmúlt éveit és jelenlegi helyzetét, így Gábor azt is megemlítette, hogy milyen új lehetőséget hozott a koronavírus egy esetleges új magyar légitársaság számára.

Gábor elmondása szerint a COVID-válság olyan helyzetet teremthet a légiközlekedésben, amely új, fapadostól eltérő modellben működő légifuvarozóknak nyithatja meg a piacot. Szerinte igen jelentős azon utazóknak, utazni vágyóknak a száma, akik most, a válság alatt is kifizetnek 50 vagy 100 ezer forintot egy rövid- és középtávú járatra a nagyobb kényelem és biztonságérzet miatt.

Az országoknak is kell, hogy legyen olyan légitársaságuk, amely az adott főváros bekötését a nemzetközi vérkeringésbe nem a pillanatnyi üzleti érdekeik mentén garantálják, hanem egy hosszútávú stratégia mentén

– mondta el Gábor – részben a low-cost légifuvarozókkal szemben – annak kapcsán, hogy miért is lenne létjogosultsága egy új modellre épülő légitársaságnak.

Hangsúlyozta, hogy a low-cost társaságok valóban hozzájárultak ahhoz, hogy egyrészről könnyebbé tegyék a külföldi egzisztenciát építő embereknek a közlekedést, másrészről meg szétszakadt családokat kössenek össze – köszönhetően az olcsó, mindenki számára elérhető repülésnek. De fontos kérdés lesz a légiközlekedési iparágban, hogy miként tekintünk a repülésre: egy “fun service”-ként – ahogy Gábor fogalmaz – vagy egy infrastruktúraként.

Mondjátok el a véleményeiteket és írjatok nekünk!

Nagy örömmel várjuk a gondolataitokat a témával kapcsolatosan az ide kapcsolódó közösségi média posztoknál, valamint ha bármilyen észrevételetek, javaslatotok van a podcast-et illetően, azt nagyon szívesen fogadjuk Messengeren.

Facebook: https://facebook.com/hetesterminal
Messenger: https://m.me/hetesterminal
Instagram: https://instagram.com/hetesterminal

Iratkozzatok fel a Hetes Terminálra és hallgassátok a népszerű podcast platformokon

A Hetes Terminál összes adása elérhető a népszerű podcast platformokon. Ha feliratkozol, azonnal elérhető lesz számodra minden új adásunk.

Linkek:
Spotify
Apple Podcasts
Anchor
Stitcher

A MALÉV-sztorik előző adásait az alábbi linkeken érhetitek el

Leave a Reply

Your email address will not be published.